Nem elég eleget aludni, hanem jól is kell. Így foglalható össze egy mondatban a Pharma Nord szervezésében megrendezett október végi, első magyarországi alvás szimpózium üzenete. A kevés számú, ám nemzetközileg is elismert magyar alvás szakemberek összefogásának szüksége egyre sürgetőbb, miután az alvás mihamarabb önálló tudományterületté fog válni. A nemzetközi egészségügyi és szakorvosi szervezetek készülnek a WHO által bejelentett és az Unio egészségügyi stratégiájában kiemelkedő szakterület “felnőtté válására”.

Az új diszciplinára vár majd – sok más sürgető feladat mellett – minden bizonnyal, hogy a XXI. század emberének egyik legnagyobb kihívására válaszokat, ajánlásokat és megoldásokat dolgozzon ki és valósítson meg: az éjszaka visszahódítása a civilizált emberiség kiemelkedően fontos feladata lesz. Miután egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az elektromos fénnyel a kor embere nemcsak él, hanem vissza is él – ezt erősítik az alvászavarok és betegségek drámai növekedése. A nemzetközi adatok a felnőtt lakosság mintegy harmadát sorolják ebbe a kategóriába. Magyarországon – a Budapesti Alvásközpont legutolsó (2014.) felmérése szerint –  ez az arány az európai átlagnál kedvezőtlenebb. Rosszul alszanak a magyarok – legalábbis itthon vagy otthon, és nagyon sokan vannak, akik erről nem is vesznek tudomást: nem tudják, vagy nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy milyen is a jó alvás, milyen következményei lehetnek az enyhe alvászavarnak, vagy éppen a súlyos betegséget jelző éjszakai légzéskimaradásoknak.

Alvás-ébrenlét szabályozása melatoninnal

Néhány évtizede, mióta az alvás fiziológiájának megismerése a tudományos kutatások tárgya, egyre többet tudunk meg erről a nélkülözhetetlen életfunkciónkról. A növekedést, az öregedést, a termékennyé válást, a szaporodást stb. belső biológiai óránk irányítja. Szervezetünk működését a ciklikusság szabályozza. Ez a ciklikusság az egészség megőrzésének alapja. A tobozmirigy szabályozza a teljes neuro-endokrin (hormon-) rendszer napszaki és évszakonkénti ritmusát a bolygórendszer (naprendszer), különösen a fény és a hőmérséklet változásaival összhangban. Ez határozza meg az alvás és az ébrenlét váltakozását is normál esetben, méghozzá egy, a szervezetben termelődő anyag, a melatonin segítségével. Az élő szervezetekben (növényekben, állatokban és emberben is megtalálható) alapvetően a bioritmus alvás-ébrenlét fázisritmusát befolyásolja. Kizárólag éjjel, alvásidőben lép működésbe. Nem altatószer, hanem a fiziológiás alvás élettani szabályozója – foglalta össze a ma még jórészt csak a szakemberek körében ismert és fontosnak tartott melatonin hatását a téma egyik elismert szakembere, dr. Sándor Edit.

– Az ember módszeresen „gyarmatosította” az éjszakát – hangsúlyozta az alvás szimpóziumon dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese. E folyamat leginkább a városok életére nyomta rá bélyegét, de persze a városon kívüli tájakat is egyre nagyobb mértékben megváltoztatja az éjszakai közlekedés és a turizmus. A mesterséges világítás következtében a mai ember ún. nonstop-társadalomban él. Az alváshiányt rendszerint olyan idült betegségekkel hozzák összefüggésbe, mint a szívroham, a stroke, a cukorbetegség vagy a krónikus elhízás. Egyes kutatások szerint, a naponta kevesebb, mint hat órát alvóemberek esetében megnövekedett testtömeg index (BMI) átlagértékeket találunk.

Ne csak álom legyen a jó alvás

– Az ébrenlét-alvás ciklus szabályozásában résztvevő számos idegi és hormonális tényező között napjaink kutatásai nyomán kiemelt szerepet tulajdonítanak a cirkadián ritmusokkal összefüggő mechanizmusoknak – hangsúlyozta dr. Bódizs Róbert, az SE Magatartástudományi Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Sajátos hatásainál, szabályozó szerepénél fogva a melatonin kiváló kronobiotikum. Például az alvás-ébrenlét ciklusra gyakorolt hatása alapvetően függ az adagolás időpontjától. Délután bejuttatva a szervezetbe előrehozza, délelőtt beszedve hátratolja a cirkadián fázist. Ráadásul nem csupán alternatívát jelenthet meghatározott esetekben az altatókhoz képest, hanem kifejezetten kedvező, hogy minimális mellékhatással kell számolni, illetve gyakorlatilag mérhetetlenül alacsony a hozzászokás, függővé válás veszélye.

Dr. Szakács Zoltán, a Magyar Alvástársaság elnöke az alvászavarok és tüneteik felismeréséről szólt, kiemelve az apnoés, légzéskimaradásos betegek körében szerzett tapasztalatokat. A közel 120 féle alvásbetegség felismerése és megkülönböztetése a szakember számára ma már mindennapi rutin, az alvásspecialista szomnólógus, dr. Vida Zsuzsanna szerint azonban, ezen túl, fontos feladat az, hogy a jó alvás ne csak álom legyen, hanem minél több ember számára mindennapi megvalósulás. Vitathatatlan a gyógyszerész felkészültségének fontossága is, amire dr. Budai Marianna hívta fel a figyelmet.

Az alvás szakemberek összefogása, az új tudományos eredmények gyakorlatban való alkalmazása ma világtrend az úgynevezett népegészségügyi stratégiákban. Jó hír, hogy Magyarországon a szakemberek felkészültek az új kihívásokra – remélhetően az egészségügyi kormányzat is a téma súlyának megfelelően követi a nemzetközi trendeket annak érdekében, hogy minél jobban aludjunk.

Forrás: orvosihirek.hu, G. Németh György