A cukorbetegség összefügg az alvás minőségével?
Annak ellenére, hogy évente több millió új diabétesz-diagnózis születik világszerte, még mindig nem tudjuk pontosan, mi okozza a betegséget. Friss amerikai kutatások azonban új összefüggést fedeztek fel: minél kevesebb melatonin termelődik alvás közben, annál nagyobb az esély a 2. típusú cukorbetegség kialakulására.
Kétszeres kockázat
Dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa az ismert és a még kutatott összefüggésekre és a megfelelő kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A melatonin az a hormon, amely segít más hormonok ellenőrzésében és éjjel-nappali (úgynevezett cirkadián) ritmus kialakításában. A melatonin kiválasztása akkor ideális, ha sok termelődik belőle éjjel és kevés nappal – ez a ritmus teszi lehetővé a megfelelő éjszakai alvást.
A kutatók éppen ezért kezdtek bele az alapos megfigyelésébe és vették górcső alá, milyen faktorok hatnak a melatonin szintjére, és hogyan hat a melatonin a cukoranyagcserére, valamint a cukorbetegség kialakulására.
A JAWA című szaklapban publikált tanulmány szerint a tudósok 740 nő adatait gyűjtötték be, akik közük 370-nél diagnosztizáltak diabéteszt 2000 és 2012 közt. A többieknél nem volt kimutatható ez a betegség. A vizelet- és vérminták elemzésének összehasonlításakor kiderült, hogy azoknál a nőknél, akik kevesebb melatonint termeltek éjszaka, kétszer nagyobb volt az esély a 2. típusú cukorbetegség kialakulására.
Egészen pontosan, míg a több melatonint termelő nők közül 1000-ből 4-nél alakul ki cukorbetegség évente, addig a kevés melatonint előállító csoportnál 9-nél. A melatonin-szint és a cukorbetegség összefüggései már felmerültek az utóbbi időben. 2012-ben a Sleep magazinban publikált tanulmány szerint például minél kevesebbet alszanak a tinédzserek, annál valószínűbb náluk az inzulin-rezisztencia megjelenése, ami a cukorbetegség előszobájának tekinthető.
Akik kiemelt figyelmet igényelnek
Természetesen a 2. típusú diabétesznek vannak ismert rizikófaktorai, mint a magas
testtömeg-index (vagyis a túlsúly és az elhízás), a családi halmozódás, a mozgáshiány, a helytelen táplálkozás és a dohányzás – hangsúlyozza dr. Hubina Erika, az Oxygen Medical endokrinológusa. – Emellett vannak kiemelt kockázatú csoportok, amelyeknél fokozott ellenőrzés szükséges. Így például a terhesség során azoknak a kismamáknál szükséges az odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak.
Ha feltűnően nagy súlyú baba jön világra, az is okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére. Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké. Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy túlműködés), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma.
Jellemző diabéteszes tünetek
Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszint-mérést, ha állandó szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható.
A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet. Az 1-es típusú cukorbetegségnél cukor jelenik a vizeletben és előfordulhat kómás állapot is.
A 2-es típusú cukorbetegség tünetei is nagyon hasonlóak, csak sokkal lassabban alakulnak ki. Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet, ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet.
Amennyiben tehát bármiféle gyanús jelet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk endokrinológushoz, illetve diabetológushoz, a melatonin-termelést gátló alvásproblémák miatt pedig érdemes felkeresni egy szomnológust.