Az alvászavar az egyik legelterjedtebb civilizációs népbetegség. Mit nevezünk alvászavarnak, mik az alvászavar tünetei, és hogyan lehet kezelni az alvászavart? Az alábbiakban ezeket a kérdéseket járjuk körbe. 

Egy 2009-es felmérés szerint a magyar lakosság 70%-ánál jelentkezett már az alvászavar. A felmérés szerint a lakosság 30 %-a folyamatosan szenved az alvászavar, a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől.

A vizsgálatok szerint az alvásproblémák legnagyobb része pszichés alvászavar. Most ugye mindenki a stresszre gondol? Valóban, a pszichés alvászavarok hátterében aktuális, régi vagy akár folyamatosan fennálló stressz van.

De más oka is lehet az alvászavarnak: a kronobiológia – alig 50 éves tudományág – nagyon sok mindent felderített már az élővilágban és ezen belül főleg az emberben működő bioritmusokkal kapcsolatban. Az alváskutatók azonnal élénken érdeklődni kezdtek az új tudományos eredmények iránt és az új információk birtokában rengeteg érdekes kérdésre végre válasz született.

Azonosították az alvás szempontjából releváns bioritmusainkat és – ami a legfontosabb! – harmonikus együttműködésük kritériumai is egyre jobban kibontakoznak. Az már egyértelmű a tudósok számára hogy a jó alvás kulcsa a bioritmusok összehangolt működése.

Civilizált életformánk – szemben a természeti népekével – ezer ponton bombázza chronobiológiai ritmusaink összehangolt működését. Például az esti-éjszakai világítás-TV-számítógép-hangos zene, váltott műszak, éjszakás műszak – ezek mind a cirkadián ritmusunkat /éjszaka-nappal természetes ritmusa/ rúgják fel, holott ez az a ritmus ami központi szerepet játszik az összes többi ritmus működésének irányításában.

Csodálkozunk ezek után, hogy a civilizált társadalomban ennyire tömeges méretű az alvászavar? Inkább azon kéne csodálkozzunk, hogy mégis van aki ennek ellenére jól alszik. Azt viszont jó ha tudjuk, hogy a tartós alváshiány komolyan veszélyezteti mentális működésünket /különösen a memóriánkat/, teljesítményünket, emocionális életünket, hangulatunkat, immunrendszerünket és ezért komoly, alattomos betegségek melegágya lehet.

Annyit mindenesetre nyugodtan elmondhatunk, hogy aki alvásterápiára jelentkezik, annak a bioritmusai már garantáltan diszharmonikusan működnek, akár okaként, akár következményeként a rossz alvásnak. Ezeknek a ritmusoknak a sikeres összehangolása óriás kihívás az alvásszakemberek számára, hihetetlen felkészültséget és intuíciót igényel részükről.

A pszichológiának fontos szerepe van a különböző elalvást segítő technikák kidolgozásában is, hisz az alvászavarok nagy része pont az elalvást ill. a visszaalvást érinti. Alvásfiziológiai nyelven megfogalmazva, a páciens képtelen a nyitott elalváskapun keresztül átcsúszni az alvás birodalmába. Van olyan alvásterápiás rendelés, ahol speciális módszert tanítanak az elalváskapuk sikeres fogadására.

Mint említettük a stressz a másik fő ellensége a jó alvásnak. A pszichológia több szakterülete hatékony stratégiákat kínál a stresszkezelésre, amik mind kiválóan taníthatók és beépíthetők a kliensek viselkedéskészletébe. A képzett alváspszichológusok repertoárjában megfelelő eszközök állnak rendelkezésre mind az emocionális, mind a stressz típusú problémák kezelésére.

Ez a rövid ismertető ízelítőt adott azzal kapcsolatban, hogy milyen összetett probléma az alvászavar, és milyen sokoldalú felkészültséget igényel a terapeuta szempontjából. Akinek alvásproblémája van, jól teszi, ha minél előbb olyan szakemberhez fordul, aki hatékony segítséget tud nyújtani.

Leggyakoribb alvászavarok