Sokszor kevés figyelmet fordítunk arra, hogy kellőképpen kipihenjük magunkat, ami a mai, rohanó világban egyre általánosabb probléma. Hiszen úgyis legurul még egy kávé vagy energiaital, aztán majd alszunk, ha lesz rá idő, nem igaz? Ám súlyos problémákhoz vezethet, ha tartósan rossz az alvás minősége. Könnyebben ingerlékenyebbek lehetünk, illetve a koncentrációs képességeink is romolhatnak egy kialvatlan éjszaka, esetleg egy ilyen hosszan tartó időszak következtében.

G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke szólalt meg lapunknak, sőt „Mit tegyünk azért, hogy jól aludjunk? Egy igazán fontos kérdés multidiszciplináris megközelítésben” című összefoglalóját is megosztotta, melyben a munka és az alvás kapcsolatáról értekeztek. A szakértő több hasznos tippet is megosztott, amelyek egy lépéssel közelebb hozhatnak minket pihentető alváshoz.  melatonin, vagyis alvási ciklust irányító hormon befolyásolja az alvásunkat, s nagyon fontos szerepe van a jó alvásban. Megfelelő termelődésében akadályt jelent a legkisebb mennyiségű fény is. Az emberi szervezet bioritmusa szerint amikor eljön az este és besötétedik, eljön az ideje az éjszakai alvásnak. Ebben segít a melatonin. Ennek termelődésében pedig akadályt jelent a legkisebb mennyiségű fény is. Az emberi szervezet bioritmusa szerint amikor eljön az este és besötétedik, eljön az ideje az éjszakai alvásnak. A sötét pedig, mint azt a szakértő is kiemelte, elengedhetetlen a jó minőségű alváshoz, azonban a mesterséges fények, a beszűrődő utcai lámpa világítása, a televízió képernyője is gátolhatják a folyamatot.

• Hány óra az ideális?

Tegyük tisztába ezt a kérdést, hiszen manapság ott tartunk, hogy mindenki mást mond arról, mégis mennyit kéne aludnunk. G. Németh György azt mondta, a nemzetközileg is elfogadott javaslat szerint 7-9 órát kell aludnunk, hogy másnap megfelelően tudjunk teljesíteni. A szakértő hozzátette, hogy ez természetesen változhat, de ez az időtartam a 18-65 év közötti egészséges emberekre vonatkozik.

• Elalvás előtt ne együnk és ne fogyasszunk folyadékot!

Feltettem a kérdést, hogy az ideális alvás előkészítéséhez mikor esedékes az utolsó étkezés. A szakértő leszögezte, hogy ebben is befolyásoló tényező a genetika és az életmód, de elárulta, hogy a rákészülési idő a megfelelő alváshoz 3-4 óra, így ebben az időszakban már nem érdemes étkezni, közvetlenül elalvás előtt a folyadék fogyasztása sem javallott. Semmiképpen ne tartsunk nagy lakomákat, kerüljük a nehéz zsíros ételeket elalvás előtt.
Az utolsó kávét pedig délután 3 óra előtt fogyasszuk el és egy órával lefekvés előtt kerülendő a túl sok nikotin fogyasztása is. Az alkoholfogyasztásra is kitért az egyetemi docens, mellyel kapcsolatban igaz, hogy az elalvásban segíthet, ám a jó minőségű alvásban akadályozó tényező.

• A fekvőhely minősége létfontosságú

Az ideális hőmérséklet a szobában, ahol álomra hajtjuk a fejünket 18-20 fok között mozog, ahol a páratartalom mértéke is lényeges. A jó alvás egyik legalapvetőbb, mégis legfontosabb tényezője azonban gyakran figyelmen kívül marad, ez pedig a megfelelő matrac és párna kiválasztása. Természetesen egyénfüggő, hogy milyen keménységű fekhelyet preferálunk, de nem szabad túl puha vagy túl kemény matracot választani. A párna mérete azért is mérvadó, mert a kiválasztott testhelyzethez megfelelően kell döntenünk, hogy kisebb vagy nagyobb párnán alszunk, hiszen figyelnünk kell gerincünk helyzetére, emellett pedig takaró minősége sem elhanyagolható.

• Nem mindegy, kivel alszunk

Amennyiben nem egyedül alszunk, fontos az is, hogy megfelelő távolságot hagyjunk alvó társunknak, hogy álmában úgy forduljon, ahogy ideális neki – mondta G. Németh György.

• Alvásadósság

A Magyar Alvás Szövetség elnöke által eljutott hozzánk legfrissebb kampányuk, melyben arra fókuszálnak, mennyire fontos, hogy a munkáltató odafigyeljen a munkavállalók alvás minőségére. Ha valaki nem jól alszik, vagyis kevesebbet, mint amennyire szüksége van, előbb utóbb alvásadóssági helyzetbe kerülhet. Alváshiányban dolgozni jelentősen befolyásolhatja a munkateljesítményt. Elegendő alvás nélkül a szervezetben zajló folyamatok szuboptimálisan működnek. Az agy idegsejtjei túlterheltté válnak, rontják a gondolkodást, lelassítják a fizikai reakciókat, és érzelmileg kimerülünk. Az alváshiánynak ezek a rövid távú mellékhatásai tönkretehetik a napi munkát. A krónikus alváshiánynak azonban még drasztikusabb következményei is lehetnek, beleértve az elhízás, a szívbetegségek, a kognitív hanyatlás és a demencia fokozott kockázatát. A munkanap alatt érzett stressz és ingerlékenység ezután átragadhat az otthoni életre, megnehezítve az elalvást. Idővel a krónikus alvásvesztés növeli a súlyosabb mentális egészségi állapotok, például a szorongás és a depresszió kockázatát, amelyek még nagyobb kihívást jelenthetnek a munka eredményessége érdekében. Egyes szakmákban a leromlott reakcióidő azt jelentheti, hogy kihagy egy fontos telefonhívást, vagy nem válaszol gyorsan a beszélgetés során. Más szakmákban – például orvosok, elsősegélynyújtók és gépjármű-vezetők – a lassú reakcióidő nagyon veszélyes lehet – olvasható az összefoglalóban.

Forrás: BLIKK