Optimális esetben napunk egyharmadát alvással töltjük. Előfordul azonban, hogy nem alszunk eleget, mert nem fér ennyi pihenés a napirendünkbe, sajnáljuk az időt a szunyókálásra, vagy éppen közbeszól az insomnia, azaz a leggyakoribb alvászavar. A többi között a stresszhormonok és a mozgáshiány számlájára is írható, ha nem kezdjük frissen a napot. Kultúránk nem kezeli helyén az alvást, úgy tekint rá, hogy el lehet csippenteni az idejéből, ha közbejön valami, és nem kell törődni vele, ezt azonban nem tehetjük meg büntetlenül – figyelmeztetett Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet klinikai igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Közelről című keddi adásában.

Nem véletlen, hogy a nagy vallásokban a heti egy ünnepnapon nem egy opció a pihenés, hanem kötelező. Ugyanis ha csak egy lehetőség, akkor az emberek hajlamosak inkább dolgozni, ez történik ma – mutatott rá. Magyarországon, bár heti két pihenőnap is van, mégis rengeteg olyan munkát végzünk, amely nem ad feltöltődést. Ennek az alvás szempontjából is komoly a szerepe, mivel az alvás egyik szabályozója a biológiai ritmus, legfőképp a napi ritmus – magyarázta.

Az alvásgörbe mikrostruktúrája segítségével úgy lehet azonosítani egy embert, mint az ujjlenyomata alapján, mindenkinek egyéni igényei vannak – vázolta. Megkülönböztethetők ugyanakkor a bagoly és a pacsirta típusú alvók. Előbbiek inkább délután, este aktívak, ám ha nem fekszenek le időben, akkor másnap nehezen tudnak felkelni. Pénteken – természetes időfelhasználásuk szerint – sokáig fent maradnak, majd másnap, mivel nincs munka, tovább alszanak, de emiatt a következő nap is eltolódik. Ez olyan, mintha az ember két időzónában élne, ezért is nevezik ezt szociális jet lagnek – fejtette ki. A bagoly ellentéte a pacsirta típus. Az emberek többsége rugalmas kronotípusú, vagyis a környezeti igények mentén változik a reggeli vagy esti preferenciája. Fiatalon például lehet valaki bagoly, idősebb korában pedig pacsirtává változhat – világított rá Purebl György.

Délelőtt sport, délután tanulás 

Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami tehát nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja.
Mivel az a hormon, amely a – fizikai és emocionális – stresszre való reakciót szabályozza, döntően délelőtt a legmagasabb, ilyenkor a legjobb a reakcióképességünk, és a nap végéhez közeledve egyre csökken, ezért sportolni délelőtt érdemes – mondta el Lakatos Péter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára.
A hormonok alapján tanulni délután a legjobb, mivel a legtöbb hormon a kognitív folyamatokat késő délután teszi a legoptimálisabbá – fejtette ki.

(Forrás: Kossuth Rádió/Közelről)