Kóros az alvás közbeni beszéd?
Gyermekkorban, főként 3 és 10 év között fordul elő gyakran, de a felnőttek 5 százaléka is beszél rendszeresen, vagy alkalmanként álmában. A jelenség lehet szórakoztató, vagy zavaró, de bizonyos esetekben orvosi kezelés is igénylő.
Suttog, vagy kiabál?
„Az alvás közbeni beszéd is egyfajta paraszomnia, vagyis alvászavar, bár csak ritkán gondolunk rá betegségként” – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. – „Az alvás közben folytatott beszéd öntudatlan, az érintettek ébredés után csak a hálótárstól szereznek tudomást arról, ami az éjszaka folyamán történt, elhangzott. Az egyes epizódok átlagosan 30 másodpercig tartanak, az éjszaka folyamán többször is ismétlődhetnek. A beszéd eközben lehet suttogó, motyogó, fátyolos, de akár tisztán érthető, sőt hangos, kiabálás is.”
Ki beszél többet?
Nemek tekintetében nincs különbség, férfiaknál és nőknél azonos arányban fordul elő alvás közbeni beszéd. Családi halmozódás megfigyelhető, tehát a hajlam örökölhető. Azt feltételezhetnénk, ha a beteg álmában beszél, az elhangzott szavakhoz, mondatokhoz a fejében képsorok is kapcsolódnak, ez azonban nem így van. Az alvás közbeni beszéd az alvás bármely szakaszában jelentkezhet. Kiváltói a legtöbb esetben bizonyos gyógyszerek szedése, érzelmi megrázkódtatás, stressz, magas láz, esetleg mentális problémák; ritkán azonban komolyabb betegséget is jelezhet. Az alvás közbeni beszéd a Rem-függő magatartászavar (RBD) tünete is lehet, de az éjszakai felriadásokat is kísérheti. Ilyen esetekben a beteg nem egyszerűen beszél, hanem sikít, kiabál, ordít álmában, ami a külső szemlélők számára ijesztő lehet. A betegséghez rendszerint alvajárás is társul, az érintettek akár erőszakosan is viselkedhetnek, felébreszteni, kizökkenteni őket ebből az állapotból nehéz.
Mikor forduljon orvoshoz?
„Szakszerű segítséget tanácsos kérni, ha a probléma felnőtt korban hirtelen, minden előzmény nélkül jelentkezik, vagy az előbb említett, intenzív érzelmek társulnak hozzá. A megfelelő éjszakai pihenés tartós hiánya számtalan negatív következményt vonhat maga után, ezek kivédésére is tanácsos mielőbb kezeltetni a problémát – a beteg és az alvótárs érdekében is” – javasolja dr. Vida Zsuzsanna. – „A diagnózis megállapításához szükséges a beteg és a hálótárs, családtag részletes kikérdezése a tünetekről, illetve az alvásvizsgálat is javasolható. A stressz feldolgozása, stresszkezelő technikák elsajátítása, az elegendő pihenés, életmódváltás általában javít a tüneteken, de az optimális kezeléshez elengedhetetlen, hogy a háttérben álló kiváltó okokat, összefüggéseket is felderítsük. Ennek érdekében alvási napló vezetését kérjük a betegektől, mely tartalmazza a folyamatosan, vagy alkalmanként szedett gyógyszerek felsorolását, bizonyos részleteket az étkezési, kávézási szokásokról, stresszesebb, vagy fizikailag aktívabb napokról. Az így kapott adatokat a vizsgálatokkal és a páciens tüneteivel, beszámolójával összevetve állítjuk össze a személyre szabott kezelés tervet.”
Aludj jól!
Talán emlékeztek az Istenek a fejükre estek című filmre, ahol a bennszülöttek fél könyökükre támaszkodtak az erdőben, ráadásul úgy tűnt, egészen jól. Miért nem tudunk mi, európai emberek sokkal kényelmesebb körülmények között, puha-pihe ágyban nyugodtan pihenni?
Erről beszélgetnek a Hatos csatorna Női szemmel című adásának vendégei:
Gyenes Beáta alvásszakértő, Reichardt Éva mediátor, Mihalics Györgyi irodavezető.
Műsorvezető: B. Király Györgyi
A rossz alvás egyébként a lakosság egyharmadát érinti, és ez csak a jéghegy csúcsa. Nem csupán a pszichiátriai kórképek, hanem különböző szomatikus betegségek – például a magas vérnyomás is alvászavart okozhatnak, a leggyakoribb ok a stressz.
Az alvászavart otthoni és munkahelyi feszültségek egyaránt kiválthatják. A nap 24 órájában pörgő civilizált társadalomban sokan még az alvástól is sajnálják az időt. Akadnak, akik a feleségük, barátnőjük mellett, a bekapcsolt mobiltelefonjukkal alszanak, nehogy egyetlen másodpercet is elmulasszanak az üzlet vagy a politika világából.
Minden harmadik honfitársunk megtapasztalja élete során a kóros álmatlanságot és annak káros következményeit. Az egyik legjobb stresszkezelési módszer a mozgás.
Egyes nyugat-európai alvásközpontokban addig nem is kezdenek el foglalkozni a kliensekkel, amíg azok ki nem alakítanak egy mozgásprogramot. Csak akkor veszik gondozásba a betegeket, ha a rendszeres mozgás ellenére még mindig fennáll az alvászavaruk. Nálunk a többség ahelyett, hogy sportolna, elmegy a háziorvoshoz és felíratja az altatót.
Az alvászavarok okozta kár szinte felbecsülhetetlen. A fáradt, ideges ébredés rányomja bélyegét egész napos teljesítményünkre, és jönnek a munkahelyi, családi konfliktusok, közlekedési balesetek.
Talán nem véletlen, hogy világnapja is van az alvásnak, és hogy csak Amerikában 70 000 ember szenved balesetet alváshiány és alvászavar miatt.
Tanulmányokkal alátámasztható, hogy a napi 6 óránál kevesebbet alvók körében általánosak az olyan betegségek, mint a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség illetve egyéb krónikus betegségek. Aludjanak jól! Legalábbis törekedjenek rá. A közmondás analógiájára: „Lassan járj, tovább érsz! „ Jól alszol , tovább élsz!
A kevés alvástól hízunk?
A legtöbb ember számára a 7-8 órás alvás a megfelelő: ettől érzik magukat jól, ennyi pihenéssel tudják elvégezni megfelelően napi feladataikat.
Van azonban, aki akár 5 óra alvással is megelégszik, legalábbis ezt hiszi. Az emberek nagy részét 8 óra alvás elégíti ki, úgymond, ettől vannak a ,,toppon”, mások azonban esküsznek rá, hogy ők 5-6 óra alvás után is tökéletesen jól érzik magukat és kipihentek. Tovább…