A Magyar Alvás Szövetség közleménye
Az Alvásszövetség legújabb jelentése szerint a meleg nyári hónapokban gyakrabban jelentkezik a nyomasztó álmosság, de a kora délutáni órákban is számos baleset következik be, amelyeknek az álmosság az oka. A pihentető alvást követő nappalokon sokkal gyorsabban kerül sor akár bonyolultabb helyzetek megoldására, mint fáradtan, leverten, kialvatlanul. Tovább…
Egyre több nő szenved álmatlanságban
A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében – egyebek mellett ez derült ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eredményéből.
Az első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető ezen megállapítás – mondta G. Németh György, az intézmény igazgatója az MTI-nek. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is – tette hozzá.
A korábbi kutatási program beindítását G. Németh György szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre. “A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció.” Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már – nálunk, akár Európa más országaiban – minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik – magyarázta a szakember.
Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza – hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is – húzta alá a szakember. Más helyeken – mint például Svédországban, Németországban – a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.
Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése – állítja Vida Zsuzsa alvásorvos, neurológus. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatta. “A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni.” Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. “Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése”- figyelmeztet a neurológus.
Az alvásdoktor szerint “az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba”.
Ha úgy érzi alvása nem ad Önnek megfelelő pihentség-érzetet, érdemes felkeresni szakorvosunkat, hiszen az alvás mindennapi létszükségletünk. Enélkül nincs boldog élet!
Foglaljon mielőbb időpontot, ne várjon tovább!
8 óra helyett csak 6 órát aludt
Egy nő kipróbálta, hogy mi történik, ha napi 8 óra helyett csak 6 órát alszik egy héten át.
Egy háromgyermekes, 46 éves nő részt vett egy kísérletben, mely során 25 százalékkal csökkentették alvásidejét öt napon át. A brit nő gyerekei már 7, 9 évesek így manapság már nyolc órát tud aludni a hétköznapokban, és hétvégén is ki tudja pihenni magát. A hölgy kíváncsi volt, hogy mi történik, ha két órával kevesebbet enged meg magának: este 11-kor feküdt ágyba, és reggel 5-re húzta fel az órát – írja a Daily Mailen.
Először a figyelemzavaron, az állandóan jelentkező éhségen és az ügyetlenségén vette észre a különbséget, majd két nap után már arcbőrén is jelentkeztek az alváshiány mellékhatásai: a szemei körüli ráncok elmélyültek, tekintete megviselt lett, a bőre drasztikusan vesztett ruganyosságából.
Megdöbbentette, hogy ezek a hatások már pár nap után jelentkeztek. Az orvosok szerint pedig hosszú távon épp a bőr az, amit a legjobban megvisel az alváshiány, a bőrgyógyászok szerint azért, mert ilyenkor a test kortizol hormont bocsát ki, ami viszont felzabálja a kollagént és az elasztint a stresszcsökkentő funkciója mellett. Ez mutatkozik meg az arcon, és eredményez mélyülő ráncokat, puffadt, vagy karikás szemeket és egészségtelen arcszínt.
Megvizsgálták a figyelemhiányt is, kiderült, hogy a csökkenő mentális és fizikai kapacitás és az alváshiány között szoros kapcsolat van: akár 60 százalékkal csökkenhet a problémamegoldó-képesség, és 40 százalékkal a memória-kapacitás, ha nem alszunk eleget.
“Olyan, mintha minden nap kátyúba hajtanánk az autónkkal” – a brit London Sleep Centre alvásklinika orvosa ehhez hasonlítja az alvásmegvonás hatásait az emberi szervezetre: “Az autónk egyre jobban rongálódik, ahogy a testünk is egyre inkább sérül, ha megvonjuk az alvást”.
Az amerikai Nemzeti Alvás Hivatal nemrégiben korrigálta a szükséges alvásmennyiség határértékeit korosztályokra lebontva, ezek alapján a felnőtteknek minimum 7-9 óra alvásra lenne szükségük, hogy egészségesek maradjanak. A harvardi professzor, Charles Czeisler által vezetett csapat a legújabb tanulmányokra alapozva kiegészítette a korcsoportokat fiatal felnőttekkel és idősekkel, továbbá több korosztályban is változtatott a határértékeken:
Újszülöttek (0-3 hónapig): 14-17 óra (előtte 12-18 óra)
Csecsemők (4-11 hónapig): 12-15 óra (előtte 14-15 óra)
Kisgyermek (1-2 éves): 11-14 óra (előtte 12-14 óra)
Óvodáskorúak (3-6 éves): 10-13 óra (előtte 11-13 óra)
Iskoláskorúak (6-13 éves): 9-11 óra (előtte 10-11 óra)
Tinédzserek (14-17): 8-10 óra (előtte 8,5-9,5 óra)
Fiatal felnőttek (18-24): 7-9 óra (új korcsoport)
Felnőttek (26-64): 7-9 óra (ugyanannyi, mint előtte)
(Forrás: hvg.hu)
Amennyiben Ön is kevesebbet alszik mint az amerikai Nemzeti Hivatal ajánlása, érdemes egy konzultációra bejelentkezni alvásterapeutánkhoz, Dr. Iller Barbara, vagy alvásgyógyász szakorvosunkhoz, Dr. Vida Zsuzsanna