Későbbi iskolakezdést javasol a Magyar Alvás Szövetség
Az alvási mutatók romlása, melyet a Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató Kft. legutóbbi közös felmérése is megerősített, sajnos az általános- és középiskolás gyermekek körében is jellemző. Sokkal jobban oda kell figyelnünk az életmód, és különösen a pandémia okozta változások alvást befolyásoló következményeire a gyermekek és a fiatalok körében. Tovább…
Fedezd fel az alvás titkait!
Hogyan segíti az alvásodat a jó matrac?
Életünk egyharmadát alvással töltjük. Többnyire ágyban, és a legtöbben matracokon. Mindennapi pihenésünk és az egészségünk függ ettől. Életünk során átlagban legalább tíz matracot „fogyasztunk”, vagyis használunk el. A Magyar Alvás Szövetség közelmúltban végzett felmérése szerint mi, magyarok a XXI. században már sokkal igényesebbek vagyunk az alváskörülményeinkre, így a matracra is. Az ötven év felettiek körében még tíz év is eltelt, amíg matraccserére szánta el magát, míg a mai harmincasok-negyvenesek matrac cserélési ideje öt-nyolc év, ami egyrészt jelzi az igények növekedést, vagy a választék bővülését és a termékforgalmazók intenzív marketingjét is. Valóban, a kínálat sokszínű, a hagyományos epeda rugóstól a természetes anyagokból álló, vagy éppen teljesen műanyag gyártmányokig kapjuk az értelemre és érzelmekre ható reklámokat. Tovább…
Bmal1gén az alvás szabályozásához
Az alvás-szabályozás kritikus lépései a vázizomban zajlanak, írja az eLife tanulmánya. A felfedezés révén olyan inszomnia-terápiát lehet kifejleszteni, ami nem az agyba juttatott drogok révén működik.
Christopher Ehlen és munkatársai, Ketema Paul, a University of California integratív biológus és fiziológus professzora vezetésével feltárták, hogy egy alvásmintázatot szabályozó mestergén (egyéb géneket be- és kikapcsoló gén), a Bmal1 vázizombeli mennyiségének növelésével a kísérleti állatok sokkal ellenállóbbá válnak az alvásmegvonás káros hatásaival szemben. Tanulmányuk szerint ez az első bizonyíték arra, hogy a vázizom biológiai órája kommunikálni tud az aggyal.
A krónikus alváshiány számos betegség (pl. szívelégtelenség, agyvérzés, diabétesz, fertőzések) kockázatát fokozza, míg az alváshiánnyal kapcsolatos rezisztencia valószínűleg csökkenti ezen betegségek kockázatát – nyilatkozta Paul, aki szerint eredményük azt bizonyítja, hogy a vázizomsejtekben megnövelt mennyiségű Bmal1gén biztosítja ezt a rezisztenciát.
A vizsgálatok során a kutatók először molekuláris genetikai módszerrel kikapcsolták a kísérleti egerek agyában és vázizmaiban a Bmal1gént, ennek következtében romlott az állatok azon képessége, hogy kipihenjék az alvásdepriváció hatásait. Ezt követően helyreállították a gént az agyban, azonban ez nem eredményezett változást, a regeneráció továbbra is rosszabb hatásfokú maradt. A gén vázizombeli helyreállítása viszont visszaállította az állatok regenerációs képességét.
A gén vázizombeli mennyiségének az eredeti hatszorosára növelésének hatására az állatok kevésbé voltak álmosak, kevesebbet aludtak és EEG-jük nagyobb aktivitást tükrözött, azaz jobban tolerálták az alvásmegvonás hatásait. A kutatók szerint mindez azt jelenti, hogy a vázizom direkt módon kommunikál az aggyal. (Forrás: medicalonline.hu, Dr. Kazai Anita)
Alvásprobléma esetén keresse fel szakorvosainkat: Dr. Vida Zsuzsanna, Dr. Szabó Gyöngyi, Dr. Iller Barbara
