Veszélyes a horkolás

A horkolás általános jellemzői, hogy a ki- és belégzéskor egyaránt jelentkezik, és nem feltétlenül kíséri, vagy előzi meg légvételi szünet.

A régi tévhit, hogy a horkolás nem veszélyes, csak kellemetlen, keményen tartja magát, az emberek többsége meg sem említi orvosának.

A horkolás a legtöbb esetben az életmód következménye (elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás stb.) Becslések szerint a felnőtt lakosság 10-30 százaléka horkol, és legtöbbjüknél nincs is komoly gyógyászati jelentősége.

Az éjszakai légzéskimaradás (apnoe) önmagában nem életveszélyes állapot, azonban hosszútávon súlyos következményei lehetnek. Ugyanis a légzés kimaradásakor a vér oxigénszintje csökken, a szén-dioxid-szint viszont nagymértékben emelkedik, s ennek eredményeként emelkedik az adrenalinszint is. Az adrenalin emeli a vérnyomást és a pulzust. Hosszútávon igénybeveszi a szívet és az érrendszert.

Mi okozza?

A horkoló hangot a felső légutak laza szöveteinek rezgése (berezonálása) hozza létre: alvás közben a garatot kifeszítő izmok ellazulnak, a ki-be áramló levegő pedig rezgést okoz a garatfal területén. A szervezetnek gondoskodnia kell arról, hogy az alvás alatt ellazult izomzat ellenére az átjárhatóság a levegő számára biztosított legyen. Minél jelentősebb a szűkület, annál nagyobb a remegés, azaz annál hangosabb a horkolás. A lágy szájpad nyálkahártyáját bevonó garatspray csökkenti a lágy részek rezgését, ezáltal a horkoló hangot is mérsékli.

Mi segíti elő a horkolást?

Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.

Elhízás – Súlyos esetben zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak szűkíti a levegőjáratot. A horkolás sajnos a hízás folyamatában is részt vesz. Az alvás húsz-harminc százaléka a mély alvás, és ilyenkor termelődik a növekedési hormon, melynek jelentős a zsírégető hatása.

Alkohol, késői evés – Mindkét esetben a szokottnál hamarabb és nagyobb mértékben lazulnak el a szövetek. A garat falainak összepréselődésével pedig elkezdődik a horkolás. Az alkoholfogyasztás következtében az arc, az állkapocs, a garat izmai jobban ellazulnak, ezért a légzés a szájon át történik.

Dohányzás – A dohányosoknál gyakoribb a szájon át történő légzés, valamint a folyamatosan irritált garat-, gége- és orrnyálka duzzadása miatt nagy a valószínűsége a horkolásnak.

Gyengébb izomtónus – Idővel mindenképpen gyengül az izomtónusunk, így a kor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a horkolás megjelenésének. Párásítás, a fej megemelése is segíthet, de mindez kevés, ha szervi elváltozás áll a háttérben.

Mi az az alvási apnoe?

Az alvó ember légzése tehát egy pillanatra leáll, légszomj alakul ki s ezt követően hirtelen levegő után kapkod. A horkolás problémája tehát ott kezdődik, hogy a gátolt orrlégzés miatt, a horkolás közben rövidebb-hosszabb időre, rendszeresen, vagy rendszertelenül belégzési szünetek jelentkeznek. Egy belégzési szünet akár 1-1,5 percig is eltarthat. Ilyenkor a vér oxigénszintje csökken, a szén-dioxidé pedig emelkedik. Egy bizonyos határnál ez jelent feltétlen ingert az újbóli hirtelen belégzésre. Eközben a pulzusszám megemelkedik, ami nem kívánt terhet jelent a szív számára.

Horkolás gyermekkorban

Gyermekkorban a megnagyobbodott garat- vagy orrmandula okozza a horkolást, amit a megfázás vagy az arcüreggyulladás csak fokoz. Ha egy gyerek hetente 3-4 éjszaka horkol, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni!

(Forrás: alon.hu)