Miért olyan egészséges az alvás?
Ha betegek vagyunk, ha szeretnénk jól kinézni egy fontos eseményen, vagy csak egyszerűen szeretnénk felfrissíteni a testünket és a szellemünket, a legjobb megoldás egy kiadós alvás. Valójában miért is egészséges a pihenés?
Az alvás segít megőrizni a szívünk egészségét
Ha nem alszunk eleget, akkor magasabb lesz a vérnyomásunk – derítették ki kutatások, és az alváshiány emellett például a szívroham esélyét is megnöveli. Ha ugyanis nem pihenünk eleget, a szervezetünkben megnő a stresszhormonok, elsősorban a kortizol szintje. Ezek pedig arra utasítják a szerveinket (elsősorban a szívünket), hogy még keményebben dolgozzon, vagyis folyamatosan ugrásra kész állapotban tartsa a szervezetünket.
Segít szinten tartani a testsúlyunkat
Az alváshiány hatással van a gherlin nevű, éhségérzetet szabályozó hormonra, így ha nem pihenünk eleget, sokkal éhesebbek leszünk, de a leptin nevű hormon működését is megzavarja, ennek hatására pedig nehezebben érezzük magunkat jóllakottnak. A stresszhormonok magas szintje miatt pedig jobban vágyunk a sós, zsírban és szénhidrátban gazdag ételekre. Így ha alaposan kialusszuk magunkat, akkor sokkal nagyobb esélyünk lesz arra, hogy megőrizzük a normál testsúlyunkat.
Csökkenti a balesetek esélyét
Az alvás során regenerálódik az agyunk, így nem kell a kialvatlanság miatti koncentrációzavartól és csökkent reakcióidőtől tartani. A szakemberek szerint ha kialvatlanul ülünk a volán mögé, az akár olyan veszélyes is lehet, mint az ittas vezetés. Ha valaki csak naponta öt órát alszik, annak az esélye, hogy balesetet szenved, a négyszeresére nő.
Az alvás véd a betegségek ellen
Természetesen nem azért, mert ha ágyban maradunk egész nap, kisebb az esélye, hogy találkozunk valamely fertőző betegséggel (bár logikus a magyarázat), hanem azért, mert az alvás során újra csúcsformába kerülnek az immunrendszerünk sejtjei. Így a szervezetünk jóval hatékonyabban tudja visszaverni a különböző kórokozók támadásait. Az alvás a védőoltásokat is hatékonyabbá teszi, mert ha kipihentek vagyunk, akkor az antitest-válasz is erőteljesebb. (Forrás: Házipatika)
Miért alszunk olyan keveset?
A Michigani Egyetem kutatói 2014-ben készítették el az Entrain nevű appot, kifejezetten olyan embereknek, akik más időzónába utaznak. Az Entrain segít hozzászokni az időeltolódáshoz, illetve az alvással kapcsolatban a felhasználó hozzájárulásával adatokat gyűjt az egyetem számára.
Ennek köszönhetően a kutatói csoport a több mint 100 országból 8000 embertől származó statisztikai adatokat, ezen adatokból levonható következtetéseket hozott nyilvánosságra az emberiség, a nemzetek alvási szokásaival kapcsolatban.
Néhány statisztikai adat:
A hollandok általában egy órával többet alszanak, mint a szingapúriak vagy a japánok. (Japánban és Szingapúrban az emberek átlag 7 óra 24 percet alszanak, míg Hollandiában 8 óra 12 percet.)
A nők általában fél órával alszanak többet, mint a férfiak. (nők eleve korábban fekszenek és később kelnek a férfiakhoz képest.)
A középkorú férfiak alszanak a legkevesebbet.
Azok, akik sokat tartózkodnak a napfényben, korábban mennek aludni.
Kutatók szerint az app felmérésének eredményei egy lépéssel közelebb segítették őket a globális alváskrízis megoldásához, vagyis ahhoz, miért alszik az egész emberiség ilyen irtózatosan keveset. Kiderült, hogy a lefekvési idő a környezetünk szokásainak szabályozása alatt áll, ebbe nincs beleszólása a biológiai óránknak, ez a belső időmérő jóval inkább az ébredés idejét írja elő.
Az egyik kutató szerint a globálisan jelentkező alváshiányt az okozza, hogy egyszerre szeretnénk sokáig fent maradni és korán felkelni is. A társadalmi nyomás miatt sokáig fent maradunk, de a biológiai óránk megköveteli, hogy korán felkeljünk. A kettő pedig csak úgy teljesülhet egyszerre, ha a közte lévő idő, tehát maga az alvás lerövidül – mondják a kutatók. Ez ugyan evidencia, de fontos, hogy kimondjuk.
A kutatók megegyeznek abban, hogy az emberiség egészségére nézve problémát jelent, hogy egyszerre próbálunk megfelelni a biológiai óránknak és a társadalmi szabályoknak is, de ezen kívül nem látni, milyen globális, társadalmi hatásai lesznek/vannak ennek a jelenségnek.
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy az alvás nagyon fontos, a napi 7-8 óra mindenképp ajánlott. Aki huzamosabb ideig kevesebbet alszik, mint 6 óra, annál alváshiány lép fel, ami fizikai és mentális fáradtsághoz vezet. 72 óra alvásmegvonás már komoly hallucinációkkal és beszámíthatatlansággal jár.
Nem érdemes az alváson spórolni!
Optimális esetben napunk egyharmadát alvással töltjük. Előfordul azonban, hogy nem alszunk eleget, mert nem fér ennyi pihenés a napirendünkbe, sajnáljuk az időt a szunyókálásra, vagy éppen közbeszól az insomnia, azaz a leggyakoribb alvászavar. A többi között a stresszhormonok és a mozgáshiány számlájára is írható, ha nem kezdjük frissen a napot. Kultúránk nem kezeli helyén az alvást, úgy tekint rá, hogy el lehet csippenteni az idejéből, ha közbejön valami, és nem kell törődni vele, ezt azonban nem tehetjük meg büntetlenül – figyelmeztetett Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet klinikai igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Közelről című keddi adásában. Tovább…